AMIODARONE (CORDARONE) Az amiodaronet szívritmuszavar, nevezetesen a pitvarfibrilláció kezelésére alkalmazzuk nagyon jó eredménnyel. A pajzsmirigy betegségek kapcsán azért kell ezzel a gyógyszerrel foglalkoznunk, mert az amiodarone igen nagy mennyiségű jódot tartalmaz. Egy tablettában 75 milligram jód van, ezáltal átlagosan napi 9 milligram extra jód kerül a véráramba. A táplálékkal bevivendő normális napi jódigény 200 mikrogram. Emlékeztetőül 1 milligram 1000 mikrogrammal egyenlő. Az extrém mennyiségű jód képes vagy fokozott, vagy csökkent pajzsmirigyműködést előidézni. Az amiodaroneval kezelt betegek kb. egyötödében keletkezik a pajzsmirigy működésében zavar. Veszélyeztettebbek azok, akiknek már az amiodarone előtt is volt pajzsmirigy betegségük. Az amiodaronet szedő betegek pajzsmirigy működését időszakonként (3-6 hónap) ellenőrizni kell. A pajzsmirigy túlműködés gyanújele lehet, hogy az amodarone nem képes megakadályozni a ritmuszavarokat, sőt rosszabbodás is lehet. Ilyenkor az amiodarone nem tudja ellensúlyozni a keletkező sok pajzsmirigyhormon ritmuszavart fokozó hatását. Az amiodarone okozta pajzsmirigy túlműködés kezelése nem könnyű, ennek egyik oka az, hogy az amiodarone a szervezet különböző szöveteiben raktározódik, elsősorban a zsírszövetben, és ebből a raktárból folyamatos jódutánpótlás érkezik még az után is, hogy a gyógyszer szedését abbahagyták. Néha nem lehet abbahagyni az amiodaronet, noha a betegnek pajzsmirigy túlműködést okozott, ilyenkor mi az amiodarone mellé pajzsmirigy gátlószert adunk akár éveken át. Amennyiben az amiodaronet ki lehet hagyni, akkor a beteget gátlószerrel normofunkciós állapotba kell hozni, majd radiojóddal kezelni. Amíg az amiodarone teljesen ki nem ürült a szervezetből, addig nem lehet radiojód kezelést végezni, mert a pajzsmirigy nem képes felvenni az izotópot. Az amiodaroneval kezelt betegekben keletkezett pajzsmirigy túlműködés mechanizmusa komplex, a fokozott jódkínálaton kívül a pajzsmirigysejtek pusztulása is közrejátszhat a hormonszint emelkedésében. Az ellenőrzéshez nem elegendő a TSH szint mérése, a szabad thyroxint és trijódthyronint is meg kell határozni.

Az amiodarone által kiváltott csökkent pajzsmirigyműködés lehet marandó, vagy csak átmeneti. Az amiodarone kezelés folytatható, csak ki kell egészíteni pajzsmirigy- hormon pótlással.

ANATÓMIA A pajzsmirigy a nyakon elől a pajzsporc alatt, a légcső két oldalán található. Lepkealakú szerv, két lebenyből áll, amelyeket egy keskeny híd, az isthmus köt össze. A latin „glandula thyreoidea” elnevezés Warton nevéhez fűződik (1656). Születéskor tömege 2 g, 6 éves korra a duplája lesz, 13 évesen már 8 g, 15-18 évesen 15 g. Felnőttkorban a nők pajzsmirigye átlagosan 18 g, a férfiaké 25 g. A mirigy tömegének normális értéke a jódellátottságtól függően földrajzi régiókként változhat.

A-VITAMIN A csökkent pajzsmirigy működés hosszas fennállásakor a szervezetben beta-carotin rakódik le. A bőr szine enyhén sárgás lesz, főleg a tenyér és a talp (halvány narancsos szín). A beta carotin az A vitamin előanyaga, de pajzsmirigyhormon hiányában nem képes A vitaminná átalakulni. A hypothyreosis pajzsmirigyhormon kezelése megszünteti a karotinemiát. A súlyos hypothyreosisban az A vitamin hiányát nem elegendő a substitutio, átmenetileg A vitamin szedésére is szükség lehet, amig rendeződik a substituens. Pajzsmirigy betegség nélkül is karotinemiát okozhat a karotin tartalmú ételek túlzott fogyasztása, ezek a sárgarépa, brokkoli, káposzta, és más keresztesvirágú zöldségek.

A karotinemiáról nem tudjuk, hogy egészségkárosító lenne, inkább csak kozmetikai problémának tartjuk.

ALLERGIA Néhány tanulmány arra utal, hogy a pajzsmirigybetegek között gyakoribbak az allergiás megbetegedések. Egyértelmű bizonyíték erre még nincs. Elsősorban a csalánkiütésre való fokozott hajlam észlelhető. Gondot okozhat annak eldöntése, hogy a kiütést a gátlószer (Metothyrin) váltja-e ki, vagy attól független jelenség. Propycil szedésekor ritkább a kiütés. Mindenesetre, ha egy Metothyrint szedő betegen kiütés keletkezik, akkor a gyógyszert ki kell hagyni és a kiütés elmúlta után Propycilre kell áttérni. Amennyiben a Propycil mellett is megmarad a kiütés, akkor a hyperthyreosist radiojóddal vagy műtéttel szükséges kezelni. A csalánkiütés elmulasztására természetesen meg kell próbálni az antiallergiás gyógyszereket, esetleg a glucocorticoidokat is. A légúti allergia olyan gyakori önmagában is, hogy nem lehet megbízható statisztikai elemzést találni, ami például az asthma és az immunmechanizmusú pajzsmirigybetegségek közötti kapcsolatot egyértelműen bizonyítaná.

AGYFÜGGELÉK MIRIGY (HYPOPHYSIS) A pajzsmirigy működés szabályozásában döntő szerepet játszik az agyfüggelék mirigy. A koponyán belűl helyezkedik el az ékcsont töröknyereg nevű részében (sella turcica). Elülső, középső és hátsó lebenyre osztható. Hátsó lebenyében termelődik egy a méh összehúzódását serkentő hormon (oxytocin), a másik hormon az ADH (AntiDiuretikus Hormon vagy vasopressin), ami fokozza a vesében a víz visszaszívódását. A középső lebenyben választódik ki a bőr pigmenttermelését fokozó pigmentsejteket serkentő hormon MSH (melanocitákat stimuláló hormon). Az elülső lebenye több szabályozó hormont termel, amelyek a belsőelválasztású mirigyekre hatnak. A TSH (Thyreoidea Stimuláló Hormon), a pajzsmirigy működését serkenti, az ACTH (AdrenoCorticoTrop Hormon) a mellékvese-kéregét, az FSH (Folliculus Stimuláló Hormon) tüszőérést serkentő hormon petefészek tüszőinek érését, férfiakban pedig a spermiumok termelődését fokozza. Az LH (Luteotrop Hormon) sárgatest érést serkentő hormon az ovulációért és a sárgatesthormon termelésért felelős. Az LTH (LactoTrop Hormon vagy prolaktin) a tejelválasztást stimulálja, részt vesz a nemi hormonok szabályozásában. Az agyfüggelék mirigy elülső lebenye választja ki a növekedést serkentő hormont, melynek neveként az STH (SomatoTrop Hormon, somatotropin), vagy hGH (Human Growth Hormon) használatos. Az agyfüggelékben termelődő hormonok hiánya vagy túlzott produkciója különböző betegségekhez vezet. A TSH hiánya a pajzsmirigy csökkent működését eredményezi, a túltermelés pedig fokozott működést, centrális hyperthyreosist hoz létre. Az agyfüggelék mirigy működése, többek között, az agyalapi mirigy (hypothalamus) befolyása alatt áll. A hypothalamusban termelődő több „felszabadító”, angolul „releasing” hormon közül a pajzsmirigyre a TRH (thyrotropin releasing hormone) hat.

AUTOIMMUN BETEGSÉGEK Az autoimmun betegség, nem egyetlen betegséget jelent, hanem számos betegség gyűjtőfogalma. A csoportba sorolt betegégek mindegyikére jellemző az a reakció, amit autoimmunitásnak nevezünk. Normális körülmények között az immunrendszerünk tudja, hogy mi az, ami szervezetünk saját alkotórésze, angolul „self”. Ha valakibe egy idegen vesét ültetnek be, akkor az immunrendszer felismeri, hogy az nem saját, vagyis „non-self”, és megpróbálja kilökni azt. Az immunrendszer egyes funkcióinak megbénításával az idegen vese kilökődése megakadályozható. Ha az immunrendszer a szervezet egy vagy több saját alkotórészét tekinti idegennek, akkor beszélünk autoimmunitásról. Ezekben az autoimmun betegségekben az a közös, hogy az immunrendszer a „saját” elpusztítására törekszik. Az autoimmun reakció során az érintett szövetben gyulladás alakul ki, a szövet károsodik, sőt teljesen el is pusztulhat. Az autoimmunitás létrejöttében szerepet játszhat a „saját” tulajdonságainak megváltozása és lehet az immunrendszer ép, de lehet az is, hogy az elsődleges hiba az immunrendszerben jön létre, az ép „sajátot” tekinti idegennek és megtámadja. Az autoimmun gyulladás több pajzsmirigybetegség mechanizmusában szerepet kap, többek között a Basedow-Graves kórban, a krónikus lymphocytás pajzsmirigy gyulladásban, az agyfüggelék mirigy TSH termelő sejtjeinek pusztulásában. A pajzsmirigy immun mechanizmusú betegségei társulhatnak más autoimmun kórképekkel. Az együttes előfordulás valószínűsége nagyobb, mintha csupán véletlen lenne. Ilyen társuló autoimmun betegség a vérszes vérszegénység, (anaemia perniciosa) a vitiligo, mellékvesekéreg sorvadás (Addison-kór). A pajzsmirigy csökkent működése és a mellékvesekéreg elégtelenség együttesét Schmidt szindrómának nevezik, ami egy ritka betegség. Amennyiben először a vészes vérszegénység vagy a vitiligo vagy a mellékvese elégtelenség kerül felismerésre, akkor érdemes megvizsgálni, nincs-e pajzsmirigy bántalom.

CALCITONIN A calcitonin 32 aminosavból álló peptid, amely a pajzsmirigy C sejtjeiben szintetizálódik. A calcitonin elválasztása fokozódik, ha szérum calcium vagy a gastrin szint növekedik. A calcitonin erős gátlást gyakorol az oszteoklasztikus csontreszorpcióra. Fokozza a vese kálcium kiválasztását. A pajzsmirigyen kívül C sejtek találhatók az agyban, gastrointestinalis tractusban, hugyhólyagban, thymusban, tüdőben. Ez az extrathyreoidealis calcitonin képzés nyújt magyarázatot arra, hogy miért van mérhető calcitonin szint a vérben a pajzsmirigy teljes eltávolítása után. A calcitonin élettani szerepe ma még nem ismert.

A calcitonin a csonttömeg vesztés első gyógyszerei közé tartozott, mert a csontlbontást erősen gátolja.

CSERNOBIL 1986-ban a Kiev melletti Csernobilban felrobbant az atomerőmű reaktora.

Nagymennyiségű radioaktív jód került az atmoszférába, amit a szél továbbvitt, a radioaktív anyag beszennyezte a mezőket, házakat. A tehenek megették a radioaktív füvet, a tejbe többféle jódizotóp jutott át. Az emberek köztük a gyermekek is elfogyasztották a radioaktív tejet, tejtermékeket. Radioaktív jóddal szennyezettek voltak a szabadföldi növények is. A jódizotópok a pajzsmirigyben dúsultak, nagymértékben megsugarazva a mirigyet. 3-4 évvel a reaktorbaleset után a fiatal gyemekek pajzsmirigyében, akik a sugárzás iránt kb. tízszer olyan érzékenyek, mint a felnőttek, a csomók keletkeztek. A csomók között daganatosak is voltak. Más pajzsmirigy gondokat is észleltek pl. csökkent működést. A gyermekekben észlelt pajzsmirigy daganatok természete nagyon agresszív volt. Amennyiben az akkori szovjet illetékes szervek azonnal bejelentették volna a reaktorbalesetet, akkor a radioaktivitással szennyezett területen azonnal el lehetett volna kezdeni a védekezést. A védekezés ilyenkor a pajzsmirigy nem radioaktív jóddal történő telítéséből áll. A lakosság jódtablettákat kap, amit lenyelnek. Ha pajzsmirigy tele van normális jóddal, akkor nem képes magába dúsítani a reaktor robbanásakor keletkezett radioaktív jódot. A védekezés további része, hogy a néhány napig a lakásban kell maradni, hogy a kinti radioaktív részeskéket tartalmazó levegőből ne lélegezzünk be túl sokat. A radioaktív részek a levegőből talajba és a folyóvizekbe hullanak. A reaktorbaleset után a szabadföldi növényeket nagyon jól meg kell mosni. A tejben és a tejtermékekben koncentrálódik a radiojód, ezért azokat kerülni kell, mindaddig, amíg az élelmiszerellenőrző hatóságok a sugárzásmérések alapján meg nem szüntertik a tiltást. A Csernobilhoz közeleső Lengyelországban mindezeket a védekezési módokat bevetették és hiába érte el a radioaktív felhő Lengyelországot ott a gyermekek pajzsmirigyrákja nem vált gyakoribbá. Magyarországon évente kb. 500 új pajzsmirigyrákot találnak, ebből gyermek összesen 5-10 van (1-2%). Csernobil után a magyarországi gyermek pajzsmirigyrák előfordulás nem növekedett. Mivel a gyermekek a radioaktív sugárzásra sokkal érzékenyebbek, mint a felnőttek, ezért a reaktorbaleset hatását rajtuk sokkal egyértelműbben lehet lemérni ,mint a felnőtt korcsoporton .